A Kína első emberszerű robotjának tartott Csia Csia képes egyszerű beszélgetésekre és meghatározott arckifejezésekre, ha megkérik rá. Alkotói úgy hiszik, hogy a dolgozó gépek előfutára lehet az országban.

Csia Csiát először tavaly mutatta be a Kínai Műszaki és Tudományegyetem mérnökcsapata, most pedig a csapat vezetője Csen Hsziao-ping jelent meg vele hétfőn egy gazdasági konferencián, Sanghajban.

A kutató úgy véli, egy évtizeden belül a Csia Csiához hasonló, mesterséges intelligenciával ellátott robotok munkába állhatnak többek között éttermekben, ápolóintézetekben, kórházakban és akár háztartásokban is.

 Az aromaterápia a szervezet illóolajokkal történő erősítését, gyógyítását jelenti, már az ókori egyiptomiak is használták, illetve az ősi kínai orvoslás is alkalmazza az akupunktúra kiegészítéseként.

SZINTE TELJESEN KISZÁRADT AZ EGYKOR TÖBB MINT HÁROMEZER NÉGYZETKILOMÉTERES VÍZFELSZÍNNEL ÉS NAGYJÁBÓL 1200 KILOMÉTERES PARTSZAKASSZAL RENDELKEZŐ KÍNAI POJANG-TÓ!

Kína legnagyobb édesvízi tavaként számon tartott tó medre zöldellő mezővé változott, amin a turisták gyalog tudnak elmenni megnézni az egykor a tó közepén, egy szigetre épített világítótornyot.

A tavat, ahol egykor híres, a kínai történelmet befolyásoló hajócsatákat vívtak, most padlizsánmezők borítják

z egykor a tó közepén navigációs pontnak használt szigetet mostanában már csak arra lehet használni, hogy a vízmagasság eltűnésének mértékét lehessen figyelemmel követni.

 Egész Kína lázban égett, amikor napvilágra került a hír, hogy augusztus 20-án megnyílik a világ leghoszabb extrém üveghídja. Ez ugyan önmagában még nem elég izgi, de akkor már az, ha hozzáadjuk, hogy egy hatamas szakadék tátong az átlátszó híd alatt. Az öröm azonban nem tartott sokáig, alig két héttel a hivatalos megnyitó után a hidat lezárták.

Csak semmi pánik! Nem esett le senki, csupán csak annyi történt, hogy a szervezők nem számítottak ekkora tömegre, így kicsit felül kell vizsgálniuk a szervezettséget és a belső rendszert.

 Az elmúlt tízezer év egyik leghatalmasabb árvízének geológiai bizonyítékait találták meg Kínában kutatók.

A Science tudományos folyóiratban közölt tanulmány szerzői úgy vélik, hogy a hagyományok szerinti első kínai uralkodóház, a Hszia-dinasztia megalapításával összefüggő nagy árvíz legendájának valós alapjára bukkantak.

Korábban nem volt tudományos bizonyítéka annak, hogy a gigászi vízözön valóban lezajlott.

A legenda szerint a Hszia-dinasztia első királya és alapítója Jü volt, aki a Sárga-folyó megzabolázásával nyerte el a törzsek vezéreinek bizalmát, akik a szövetség élére választották.

 Harminc focipályát tesz ki a világ legnagyobb rádiótávcsöve, melyet öt éven át építettek a délnyugat-kínai Kujcsou tartományban, egy karsztvölgyben. A hatalmas műszer összesen 4450 panelből áll, az utolsó darabot vasárnap illesztették a helyére.

Az 500 méter átmérőjű Aperture Spherical Telescope (FAST) obszervatóriumot szeptemberben kapcsolják be, de csak évek múlva kezdik meg a megfigyeléseket.

Az 50 milliárd forintból öt év alatt felépített távcső mind méretben, mind teljesítményben felülmúlja az eddigi csúcstartót, a 305 méteres parabolatányérral rendelkező  Puerto Ricó-i Arecibo rádiótávcsövet (lásd táblázatunkat a cikk végén)

Szakértők szerint az új, nagy gyűjtőfelületű távcső nagyban fokozhatja a kínai űrkutatás hatékonyságát, mivel gyengébb, illetve nagyobb távolságból érkező rádióhullámok észlelésére egyaránt képes lesz.

Szigorú ellenőrzés alá vonta Kína az internetes videók tartalmait: kifejezetten a banánevős felvételeket keresik, hogy azokat minél hamarabb leszedhessék a netről, mivel egy új szabályzat szerint a gyümölcs elfogyasztása már-már pornográf tartalomnak minősül.

 öbb kutatócsoport is próbálkozott már, de nekik sikerült a legstabilabbat megalkotni a hidrogénplazmából.

Már egy ideje próbálkoznak a tudósok a minél jobb, melegebb és stabilabb hidrogéngáz égetésével, azonban az eddigi legjobb eredményt most érte el egy kínai tudóscsoport. Az Experimental Advanced Superconducting Tokam (EAST) fejlesztés 50 millió Celsius-fokon tudta égetni a hidrogént, és az így képződött plazmafelhőt meg tudták tartani 102 másodpercig.

A Rui Xiang (Zsuj Hsziang) RX1E típusú kétüléses repülőgép másfél órás feltöltés után 45-60 percet lesz képes a levegőben tölteni és maximum 120 kilométeres óránkénti sebesség várható tőle – közölte északkelet-kínai fejlesztője, a Liaoning tartományi légügyi kutató akadémia.