Kínában élesben, nagy felhasználói tömegben tesztelik, hogy miként működik a gazdaság mindennapi folyamataiban a virtuális pénz - írja a CNBC. A helyi kormányzat kétmillió jelentkező közül kisorsolt ötvenezer embert, akik között szétosztottak 10 millió virtuális jüant.

A projekt lényege, hogy megnézzék, mennyire hatékony a virtuális pénz a kereskedelemben. Shenzhen várhatóan jó terep lesz a digitális újításoknak, a kínai Szilícium-völgyként is emlegetett város olyan cégeknek ad otthont, mint a Tencent vagy a Huawei.

A világ legdrágább arcmaszkját készíti egy izraeli ékszerészcég – jelentette az AP amerikai hírügynökség. A 18 karátos fehér aranyból készülő maszkot 3600 darab fekete és fehér gyémánt fogja díszíteni, és a vevőnek 1,5 millió dollárt, azaz átszámítva nagyjából 437 millió forintot kell majd érte fizetnie.

Az N99-es filterrel ellátott maszkot rendelésre tervezte Isaac Levy ékszerész, aki az AP-nek csak annyit árult el a vevőről, hogy egy Egyesült Államokban élő kínai üzletember az.

 A Mongol Tudományos Akadémia és a Yale Egyetem kutatói érdekes felfedezést tettek a kínai nagy fallal kapcsolatban.

A vizsgálat során arra jutottak, hogy valószínűleg nem a Dzsingisz kán elleni védekezés céljából készülhetett a kínai nagy fal északi része – az IFL Science szerint.

Az Antiquity tudományos folyóiratból kiderült, a fal ezen részét azért építették, hogy a helyi nomád törzseket kordában tartsák, hogy ne támadják meg a kínai birodalmat.

 Hallgatva az idők szavára, az egyik legismertebb kínai luxustelefon-gyártó már 5G-s készülékekre veszi fel az előrendelést. Sokféle változatban kínálja a telefont, azonban – nem meglepően – egyik sem olcsó.

Van, akinél a telefon arra szolgál, amire valójában alkalmas, de nem kevesen vannak, akik inkább státusszimbólumként tekintenek erre az eszközre (is), és – kis túlzással – semmi sem drága azért, ha kitűnhetnek készülékükkel a tömegből

 A hatóságok szerint a túl sok együtt töltött idő állhat a háttérben.

Meredeken emelkedik a válások száma Kínában a járvány kitörése óta – írja a Daily Mail. A hatóságok szerint az állhat a háttérben, hogy a karantén ideje alatt a házaspárok túl sok időt töltenek együtt. 

Feburár 24-e óta több mint 300 házaspár adta be a válókeresetet a szecsuáni Dazhou-ban, de ez a magasnak tűnő szám annak is lehet a következménye, hogy a hivatalokban majdnem egy hónapig nem lehetett ilyen ügyeket intézni. 

Kína más részein is emelkedni kezdett a válások száma, több helyen korlátozni is kellett az egy napon beadható keresetek maximális számát. 

Forrás:https://mandiner.hu/Kép:Index.hu

A pénzeket előbb 7-14 napra széfekbe teszik, majd magas hőfokon, illetve röntgennel fertőtlenítik. A karantén hossza attól is függ majd, hogy milyen súlyos a járvány abban a régióban, ahol a bankjegyet legutóbb használták. Miután lejár a karantén időszaka, a papírpénzeket ismételten forgalomba helyezik majd. A döntésre azért volt szükség, mert az emberek tartanak attól, hogy a bankókon keresztül is elkaphatják a vírust.  

Forrás:https://nepszava.hu/

 Csütörtök este az amerikai Georgetown Egyetemen tartott beszédet Mark Zuckerberg, a szólásszabadságról és a Kínához fűződő viszonyáról is beszélt.

Nagyjából egy évvel ezelőtt robbant be igazán a TikTok nevű alkalmazás, amit sokan már az anti-Facebookként emlegettek. Az applikációra rövid idő alatt százmilliók kattantak rá, amire a közösségi oldal is kénytelen volt válaszolni a Lassóval. Az idő előrehaladtával aztán komoly adatvédelmi aggályok merültek fel a kínai ByteDance által fejlesztett applikációval kapcsolatban.

Pénteken a Weibo nevű kínai közösségi oldalon jelent meg egy rövid videó, amin az látszik, hogy egy hosszú, fekete teremtmény manőverezik a víz felszínén. Azóta ez határozza meg a közbeszédet az országban.

A felvételt mostanáig több millióan látták, és mindenki más-más teóriával áll elő a különös lényről.

A csevegésbe bekapcsolódtak szakértők is, és egyesek szerint a magyarázat jóval egyszerűbb, mint azt sokan gondolják.

 Afrika felé hajózik a világ legnagyobb, Kínában gyártott, polgári rendeltetésű kórházhajója - jelentette a China Daily című kínai pártlap csütörtökön.

A hajó, mely a Mercy Ships amerikai jótékonysági szervezet megrendelésére készült, az ingyenes gyógyászati ellátáshoz és az orvosi képzéshez járul majd hozzá Afrikában. A hajó július elején hagyta el az északkelet-kínai Tiencsin kikötőjét, és indult Afrika partjaihoz.
    

A 174,1 méter hosszú és 28,6 méter széles, 37 300 tonna vízkiszorítású, 12 emeletes, 277 szobás, 641 ágyas hajó akár 950 beteg befogadására alkalmas - közölte a jótékonysági 

A hajó megépítése két évet vett igénybe, tervezésénél a luxus tengerjárók építési szabványait vették figyelembe, a berendezés és a dekoráció pedig az európai mintákat követi. 
    

A kínai gyártású kórházhajó a Mercy Ships első újonnan gyártott hajója, a tulajdonukban lévő többi három vízi járművet ugyanis használtan szerezték be és alakíttatták át.