A Kínai Népköztársaságban az állam törvényes igazságszolgáltatási hatalmát a népi bíróságok gyakorolják. A Legfelsőbb Népi Bíróság, a különböző szintű helyi népi bíróságok és a különleges népi bíróságok – mint pl. a katonai bíróság – gyakorolják ezt a hatalmat. A Legfelsőbb Népi Bíróság ellenőrzi az összes többi bíróságot. Felelősséggel tartozik az Országos Népi Gyűlésnek és az Állandó Bizottságnak. A Legfelsőbb Népi Bíróság elnökének hivatali ideje öt év, s legfeljebb csak két egymás után következő ciklusban láthatja el tisztségét. A helyi népi bíróságok három szintre – a felsőfokú népi bíróságokra, a középfokú népi bíróságokra és az alsó fokú népi bíróságokra – tagolódnak. Ezek a szervezetek felelősséggel tartoznak az őket létrehozó államhatalmi szervnek.

A bíróságok feladatai közé tartozik a büntető és a polgári peres eljárások lefolytatása. Az eljárások során védik a szocialista rendszert, a szocialista jogot és közrendet, a köztulajdont, az állampolgárok jogait és törvényes érdekeit. A törvény értelmében a bírói szervek az adminisztratív társadalmi szervezetektől, valamint az egyénektől függetlenül gyakorolják a bírói hatalmat, munkájukba elvileg senki nem avatkozhat bele. Az eljárások során a törvény ugyanúgy vonatkozik minden állampolgárra, nemzetiségre, fajra, nemre, vallásra és vagyoni helyzetre való tekintet nélkül. Minden bírósági tárgyalás nyilvános, kivéve azokat, amelyeken államtitkok és fiatalkorúak bűnesetei szerepelnek. A vádlottnak joga van a védelemhez. Az elsőfokú bírósági eljárás során ülnökrendszert alkalmaznak. A népi ülnököket vagy a nép, vagy az intézmények, népi szervezetek és vállalatok dolgozói jelölik és választják. A népi ülnökök szerves részét alkotják a népi bíróságoknak, nagyjából azonos jogkörrel rendelkeznek, mint a bírók. A vádlottnak a védelmen kívül joga van ahhoz is, hogy magasabb fokú bírósághoz forduljon másodfokú határozatért, amely azonban már jogerős.

wikipédia.hu