Kínai vállalatok? Névtelen, arctalan, senki-által-nem-ismert cégek. Egy kezemen meg tudnám számolni azokat, melyek a szélesebb közvélemény számára ismertek. Tsingtao, Lenovo, Huawei, Sinopec… Nem nagyon ismerjük őket, pedig illene: ma már a világ legnagyobb cégei között számos kínait találni, s a világ egyes országainak emblematikus vállalataiban is növekszik a kínai tulajdonszerzé.

 

Ha a tőzsdei kapitalizáció szerinti vállalati világrangsorra tekintünk, megdöbbentő kép tárul elénk: a világ tíz legértékesebb vállalatából négy kínai, az első ötben három is található, s a világ legértékesebb vállalata is a Távol-Keletről érkezett.

 

 

Forrás:HVG

 

A Petrochina tőzsdei kapitalizációja meghaladja Oroszország éves gazdasági teljesítményét, egymaga annyit ér, mint a második-harmadik helyen szerénykedő két amerikai mamut, az Exxon Mobil és a General Electric együttvéve. Ugyan e rangsor azért valamelyest torzít, hiszen a Petrochina részvényeinek mindössze 13%-a van magántulajdonban, s ez alaposan felértékeli a közkézen forgó papírok értékét, melyet a rendkívül dinamikus kínai részvénypiac túljegyzései csak tovább fokoznak (valójában a Petrochina árbevétele alapján nem szerepel a világ legnagyobb ötven vállalata között, s például az Exxon Mobil évente másfélszer több olajat és gázt termel ki, s tartalékai is meghaladják kínai vetélytársáét). Mindenestre ma nemcsak a Petrochina iparági első, hanem például a China Mobil is a legnagyobb távközlési társaság, az Industrial & Commercial Bank of China (ICBC) pedig a világ legértékesebb pénzintézete, maga mögött hagyva ágazatuk korábbi vezetőit, a Vodafone-t ill. a Citigroup-ot. Sőt, a világ három legnagyobb, tőzsdén jegyzett bankja közül ma már mind kínai (ICBC, a China Construction és a Bank of China).

 

Ugyanígy megrengette a világot Alibaba. Az internetes cégek esetében a Google 2004-es megjelenése óta nem történt olyan nagy tőkebevonással járó tőzsdei bevezetés, mint az Alibaba.com online kereskedelmi portál estében (a részvényeit  256-szorosan túljegyezték), mely pillanatok alatt a világ ötödik legértékesebb internetes cége lett.

 

A tőzsdei felértékeltséggel ellentétben az árbevételi toplistákon még nincsenek ennyire az élmezőnyben a kínaiak, a legelőkelőbb helyezést elfoglaló China Petrol a 16., mely azért jelzi a tőzsdei buborék felpumpáltságát. De dinamizmusukat tekintve a közeljövőben e téren is masszív előretörés prognosztizálható.

E cégek ma még elsősorban a hazai piacon működnek, de vannak már olyanok is, akik kiléptek a világpiacra, mint például a Lenovo, mely a világ harmadik-negyedik legnagyobb számítógépgyártójává vált az IBM számítógépgyártó üzletágának 2005-ben történt megvásárlásával.

 

S ugyanígy a kínai tőke befektetőként is kilépett a nemzetközi színtérre, egyre gyakrabban lehet hallani kínai cégek tulajdonszerzéséről a világ számos, igen jelentős vállalatában. 2008-ban szerzett 20 százalékos tulajdonrészt Afrika legnagyobb bankjában, a dél-afrikai Standard Bankban az ICBC, mellyel az eddigi legnagyobb afrikai külföldi beruházást hajtotta végre. De nem kell Afrikába menni, hogy kínai beruházásra leljünk. Európában is hódítanak a kínai cégek, s már nemcsak a kereskedelemben és a vendéglátásban vannak jelen, hanem Európa emblematikus iparvállalatai közül is többre rátették a kezüket.

 

A brit autóipar gyöngyszemei az elmúlt években sorra kínai és indiai tulajdonba kerültek. 2005-ben a kínai Nanjing szerezte meg az MG-Rover gyártóbázisát, a Shanghai Automotive Industry Corporation (SAIC) pedig a Rover gyártási jogát és márkanevét (a SAIC 2007-ben bekebelezte a Nanjingot, s ezzel az MG Rover egészét). 2008-ban a Land Rover és a Jaguar indiai kézbe, a Tata tulajdonába került. A szerbiai Zastava privatizációja szintén felkeltette a kínai és indiai cégek érdeklődését.

 

A francia ipar is kapott a távol-keleti tőkéből. A Total, a világ negyedik legnagyobb olajtársasága is részvényesei között tudhatja a kínai államot, ugyanis 2008-ban a kínai jegybank befektetési cége, a Safe 1,6 százalékos tulajdont szerzett a francia mamutban, mely dobbantóként szolgálhat a következő részvényvásárlásokhoz is.

A kínai tőke megindult, ki tudja, kit hogyan talál meg, de hogy mindenhova odaér és beférkőzik, abban biztosak lehetünk. Ahogy az utolsó afrikai, latin-amerikai vagy akár magyarországi kisvárosokban is vannak kínai kereskedők és éttermek, úgy meg fognak jelenni részvényesként a nagy ipari és szolgáltatócégekben. S erre már nem is kell oly sokat várni...

 

hvg.hu