Éles hangú kommentárban utasította vissza a hivatalos kínai hírügynökség szerdán a dalai láma beszédét, amelyet a tibetiek vallási vezetője az előző napon, a kínai fennhatóság elleni 1959-es tibeti felkelés 50. évfordulóján mondott Dharmszalában, száműzetésben működő kormányának indiai székhelyén.

Az Új Kína szerint a tibetiek vallási vezetője igyekezett befeketíteni dharmszalai beszédében Tibet utóbbi ötven évét, amelyet pedig demokratikus reformok sokasága, folyamatos gazdasági növekedés és az emberi jogi helyzetének javulása jellemzett.

Tibetben ötven éve tart az elnyomás, de most eljött a változás ideje

Az idei újévet sokan nem fogják ünnepelni Tibetben, részeként a passzív ellenállásnak. Az ünneplés helyett idén a tibetiek a tavalyi március 10-i Loszárkor megtartott demonstrációk áldozataira emlékeznek majd. A Csendes Loszár mozgalom híre Tibetben szájról-szájra terjed és a száműzött tibetiek is így mutatják ki szolidaritásukat az otthon maradottakkal. A kínai hatóságok ezt biztosan meg fogják torolni.

A kelet-ázsiai térség egyik legproblémásabb kérdése Tajvan. A jelenleg 21 milliós lakosságú sziget a 17. század végétõl Kínához tartozott, de 1895-tõl egészen 1945-ig Formosa néven japán fennhatóság alatt állt. 1949-ben a kommunisták és a nacionalisták (???, Guómíndãng, ?Nemzeti Párt?) polgárháborújának végén a vesztes Kuomintang-hadsereg és kormányzat Tajvan szigetére menekült, s ott rendezkedett be. Mivel a Kuomintang álláspontja szerint a Tajvanra menekült kormány az 1912-ben kikiáltott Kínai Köztársaság legitim képviselõje, Tajvan saját magát hivatalosan Kínai Köztársaságnak nevezi.

Hongkong szintén jelentéktelen halászfalu volt egészen addig, amíg az 1842-es nankingi és az 1860-as pekingi szerzõdéssel Anglia ellenõrzése alá nem került a Hongkong-sziget, illetve az ezzel szemben fekvõ Kowloon-félszigetet (??, Ji?lóng). 1898-ban Anglia 99 évre bérbe vette a Kowloon melletti ún. Új Területeket is, amelyek így szintén a brit koronagyarmat részei lettek. Hongkong a II. világháború után indult gyors fejlõdésnek, amikor vetélytársa, Sanghaj a kommunista uralom alatt hanyatlásnak indult.

A Kínai Népköztársaság fõvárosa. Ez az ország politikai központja, itt állnak a központi szervek (Államtanács, Központi Bizottság, Országos Népi Gyûlés stb.) hivatalai, de emellett a város fontos ipari, kereskedelmi, turisztikai és kulturális központ is. Kína világhírû mûemlékei közül sok Pekingben, illetve a környékén található, például a Tiltott Város (??, G?g?ng), az Ég Temploma (??, Ti?ntán), a Nyári Palota (???, Yíhéyuán), a Nagy Fal (??, Chángchéng) stb.

Kína éghajlata a nagy területi kiterjedés miatt igen változatos. Legnagyobb része szárazföldi éghajlatú, de déli területei már a tropikus és szubtropikus övezetben találhatók, míg északi területei a hideg övhöz fekszenek közel. A domborzatnak megfelelõen Kínában jócskán találunk magashegységi, valamint sivatagi éghajlatú területeket is. Az ország déli és keleti területei monszun hatás alatt állnak: tavasszal és nyáron a Csendes-óceán felõl érkezõ meleg monszun szelek sok csapadékot hoznak, így a nyár Kína nagy részén meleg és csapadékos.

Erõsen leegyszerûsítve azt mondhatjuk, hogy Kína területe nyugatról keletre lépcsõzetesen lejt. Nyugaton nagyrészt magas hegységek találhatók Himalája (????, X?mãl?yã), Kunlun (??, K?nlún), Tiensan (??, Ti?nsh?n) stb.], valamint a Csinghaj-tibeti-fennsík (????, Q?ngz?ng g?oyuán), innen keletre haladva egyre alacsonyabb hegységek és fennsíkok következnek, s végül az ország keleti felének nagy része alföld. Az ország szárazföldi területének több mint kétharmadát hegységek foglalják el.

A körülbelül Európa méretû ország a következõ államokkal határos: Észak-Korea (Koreai Népi Demokratikus Köztársaság), Oroszország, Mongólia, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tadzsikisztán, Afganisztán, Pakisztán, India, Nepál, Bhután, Myanmar (Burma), Laosz és Vietnam. A kínai szárazföldet keleten és délen a Pohaj- (??, Bóh?i), a Sárga- (???, Huángh?i), a Kelet-kínai- (??, D?ngh?i) és a Dél-kínai-tenger (??, Nánh?i) szegélyezi**. A kínai felségvizeken több mint 5000 sziget fekszik, amelyek közül a két legnagyobb Tajvan (??, Táiw?n) és Hajnan (??, H?inán).

Kínában a legfontosabb politikai szervezet a Kínai Kommunista Párt (KKP, Zhongguo Gongchandang). A KKP-n kívül még nyolc politikai párt és nyolc jelentõsebb népi szervezet mûködik. Ezek a szervezetek részt vesznek az állam irányításában. A párt jellegû szervezetek közé tartozik a Guomindang Kínai Forradalmi Bizottsága, amely 1948 januárjában alakult. Jelenleg több mint ötvenháromezer tagot számlál, akik nagyobbrészt a korábbi Guomindang tagjai voltak, illetve akiknek történelmi kapcsolataik vannak a Guomindanggal.

A felsõfokú népi bíróságok a tartományokban, az autonóm területeken és közvetlenül a központi kormány alá tartozó nagyvárosokban mûködnek. A középfokú népi bíróságok a közigazgatással rendelkezõ megyékben, az autonóm megyékben, a központi kormány alá tartozó nagyvárosokon belül és az autonóm területek igazságszolgáltatása alatt álló viszonylag nagyobb városokban mûködnek. Az alsó fokú népi bíróságok a járásokban, a városokban, az autonóm járásokban és a nagyvárosi kerületekben mûködnek.